Keresés az online katalógusban

A "Felhasználóbarát" mánia jegyében a leglehetetlenebb ötletek merülnek fel a listán, hogyan élje túl a több ezer éves könyvtári világ a XXI század hajnalát. A kihívást az INTERNET és a GOOGLE jelenti. A GOOGLE képes elég jól feltérképezni az egyes weboldalak tartalmát. Egyszerre teljesíti a keresés során a pontosság és a teljesség kettős követelményét. (A teljesség nyilván nehezen ellenőrizhető, de talán a nyilvánosan elérhető NET esetében elfogadhatjuk a találati halmazokat teljesnek.)A találati halmazok elejére a legrelevánsabb találatok kerülnek, s mindezt gyorsan, a laikus használó számára is könnyen használható formában teszi.

Egyet azonban a GOOGLE sem tud, nem keres a könyvtárak raktáraiban. Elkötelezett könyvtáros nemzedékek sora válogatta katalogizálta és osztályozta a könyvtári gyűjteményeket. Mindezt az online katalógus hivatott tükrözni.

Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, ha a szerzőt és címet ismerő olvasó megtalálja a keresett dokumentumot,illetve ha a bárhol keresőmezőbe beírt keresőkérdésre "kijön" valami. A mű címe sokszor csak áttételesen utal a témára pl.: Tömör gyönyör; Élő könyvtár Vagy gondoljunk a CO szén-monoxid összegképlete ill. Co Kobalt vegyjele problematikájára.

Éppen emiatt tekinthet vissza a könyvtári osztályozás komoly múltra. Többféle információkereső nyelvet is használunk erre a célra, természetes és mesterséges nyelvűt egyaránt. A természetes nyelvű IKNY- ekből talán kicsit több is van az országban, mint kellene. Ezeket a közös katalógusokban összekeverve - a dokumentum rekordok átemelése miatt -, már csak
egy szóhalmazhoz jutunk, amely nem felel meg az IKNY követelményeinek.

Az ember szívesebben idézi a jó példákat. Ilyen pl a JAMK TextLib-es rendszere, ahol a Köztaurusz megjelenítése példaszerű. Kár hogy kevés online katalógusban látjuk viszont.

Az ETO a másik hagyományosan használt IKNY. Az ETO jelzethez azonban szorosan hozzátartozik a természetes nyelvű meghatározása (enélkül nem is értelmezhető) Ez utóbbi azonban nem jelenik meg a katalógusban, ezzel elbátortalanítva a kereséssel esetleg próbálkozókat. Nem tükrözik az online ETO mutatók (böngészők) az ETO hierarchikus rendszerét. Ezzel megakadályozzák, hogy az olvasó egy adott témakör tágabb és szűkebb környezetét is megismerhesse. Ezenkívül nem
megoldott az ETO-jelzetek keresése sem, pedig még az összetett jelzetek jelzetrészek szerinti keresése is fontos lenne pl (439) Magyarország földrajzi alosztás ill. "1956" időszerinti alosztás (a katalógus krononológiaként is szolgálhatna)

Azt gondolom, hogy az online katalógus minden könyvtár természetes reklám felülete, becsalogatja vagy éppen elriasztja az olvasót, hírét viszi a világba akár akarjuk, akár nem.

Gyertyát sem azért gyújtunk, hogy a véka alá,
hanem hogy a gyertyatartóba tegyük
és fényeljék mindazoknak, akik a házban vannak"
(Máté 4.15)

Nekünk könyvtárosoknak is is komoly felelősségünk van,abban, hogy elfogadjuk az IKR-ek fejlesztőitől az IKNY-ek hanyag megjelenítését.