Classification & Ontology

A UDC Consortium Classification and Ontology címmel nemzetközi konferenciát szervez Hágában 2011 szeptember 19-20 között.
A mesterséges intelligencia az ismeretek osztályozásának területén  lehetőséget ad arra, hogy reprezentáljuk, formalizáljuk és modellezzük egy szeletét a világnak. Az ontológia a formális logika használatával támogatja az összetett számítógépes feladatokat.
A különbség a bibliografikus ismeret osztályozási fajták és ontológiák között  céljaikban és szabályozottsági szintjükben rejlik. Azonban mindkettő megfigyelésen, megokoláson és szerkezeti alapelveken nyugszik, valamint olyan elemeken, mint kategóriák, fogalmak, tulajdonságok, osztálykapcsolatok és funkciók

 A konferencia célja, hogy támogassa az együttműködést és a tapasztalatok cseréjét a különböző ismeret osztályozási területek között, úgy mint: bibliográfia, web és mesterséges intelligencia. Reméljük többet tanulhatunk az ontológikus modellezés módszereiről, és talán használhatnánk ezeket, hogy tökéletesítsük és formalizáljuk a bibliografikus osztályozás adatmodelljeit, és hangsúlyozzuk értéküket az információ megismerésében.

Az ETO keletkezése

Az ETO létrehozása a nemzetközi bibliográfiai együttműködés megteremtésén fáradozó két belga tudós, Henry La Fontaine (1853-1943) egyetemi tanár, és Paul Otlet (1868-1944) ügyvéd, a belga sajtóegyesület elnöke nevéhez fűződik. 1894-ben Nemzetközi Bibliográfiai Irodát (Office International de Bibliographie = OIB) alapítottak Brüsszelben, majd megszervezték az első nemzetközi bibliográfiai kongresszust (1895). Ezen elfogadták terveiket, és irodájuk a belga állam támogatásával működő Nemzetközi Bibliográfiai Intézetté (Institut International de Bibliographie = IIB) alakult Brüsszel székhellyel.

Nem érdektelen megemlíteni, hogy Paul Otlet elképzelései között szerepelt egy genfi "Bibliopolis" terve, amelyben a világ minden szellemi alkotását kívánták volna összegyűjteni. Elképzeléséhez Le Corbusier építészeti terveket is készített. Megemlítendő továbbá, hogy Henry La Fontaine 1895-ben a belga parlament szenátora lett, és megalapítója volt a Belga Béketársaságnak. A budapesti nemzetközi békekongresszuson 1896-ban, ahol Türr István és Jókai Mór elnököltek, a kilenc tagú központi iroda egyik tagjaként La Fontaine mondott beszédet.

A kiépítendő nemzetközi bibliográfiai kartoték céljára Otlet és La Fontaine egy igen részletező osztályozási rendszert kerestek. Otlet figyelmét az amerikai Melvill Dewey Tizedes Osztályozására egy külföldi útja során a magyar Mandello Gyula (1868-1919) közgaszdász, egyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle szerkesztője hívta fel. A második nemzetközi bibliográfiai kongresszus (1897) magyar résztvevőjének, a Széchényi Könyvtár őrének, Esztegár Lászlónak (1870-1905) mindezt maga Otlet is elmondta.

Otlet és La Fontaine a következő tíz év folyamán számos közreműködő segítségével, nemzetközi összefogással alakították át Dewey Tizedes Osztályozását. Az egyes szakterületek táblázatait külön-külön kis kötetekben folyamatosan publikálták, majd végül a teljes anyag is megjelent francia nyelven. Ez a kiadás mintegy 46.000 fogalmat tartalmazott.

Az új tizedes osztályozás további bővítésén és korrekcióján Otlet és La Fontaine tovább munkálkodtak, és mintegy két évtizeddel később a második kiadás is megjelent. Ez már mintegy 63.000 fogalmat tartalmazott. Ezt a második, szintén francia nyelvű kiadást nyilvánították hivatalosan is alapnak az ETO további fejlesztéséhez. Megemlítendő, hogy Dewey bizonyos feltételekkel hozzájárult Tizedes Osztályozásának átalakításához, és azt megkönnyítendő, lemondott szerzői jogáról.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás nagyrészt megtartotta Dewey fő osztályait, de tartalmi és mennyiségi eltérésein felül a jelzetelés tekintetében lényeges változtatásokat is hozott. Formai eltérés volt, hogy a fogalmak hierarchikus felépítésének jobb felismerhetősége érdekében a "három jegyű minimum" elvét elvetették, és a főosztályokat egy, az osztályokat két, az alosztályokat három számjeggyel jelölték. Lényeges osztályozásmódszertani változtatás volt, hogy a jelzetekkel kifejezett fogalmak összekapcsolását lehetővé tették a relációk. A komplex fogalmak jelölésére, továbbá a Deweynél még csak csírában található alosztásokat külön táblázatokká fejlesztették, mégpedig az ún. segédtáblázatokban a minden osztályban alkalmazható (általánosan közös) alosztásokat, és az egyes osztályokban, szakterületeken belül használható speciális (korlátozottan közös) alosztások sorozatait a főtáblázat megfelelő részén. Mindezzel rendkívüli mértékben megnövelték az osztályozási rendszer flexibilitását, is a Dewey Tizedes Osztályozásának alapvetően enumeratív, monohierarchikus struktúráját az analitikus-szintetikus osztályozási rendszer irányába tágították ki.

Ez a bejegyzés Barátné Hajdu Ágnes - Babiczky Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába. című könyvéből származik 

Dewey

Otlet

La Fontaine

Mocsy Margit 80 éves

Az osztályozás művészetét, az ETO rejtelmeit  Mocsy Margit ismertette meg velem, 25 évvel ezelőtt.  Szeretett mesterem idén 80 éves. Ezzel a blogbejegyzéssel szeretném őt köszönteni. Köszönetet mondok a tőle kapott útravalóért, a türelmes, gondos tanításért. Hálás vagyok azért , mert elindított ezen a pályán.

Margitka 1930 július 30-án született Kaposváron harmadik gyerekként 9 évvel idősebb nővére, és 1 évvel idősebb bátyja mellé. Édesapjuk jogász, árvaszéki ülnök. A gyerekek vadócként nevelkedtek. Iskolai tanulmányait Kaposváron kezdte. A 4 elemi  után gimnáziumba került.A 8 gimnáziumi osztály elvégzése után 1948-ban értelmiségi családból származóként rossz kádernek számított. Kaposváron nem talált állást, ezért Budapestre költözött. Itt a Magnezitipari Tűzállóanyag-gyárba került adminisztratív dolgozóként. A gyárban samott, magnezit és króm-magnezit előállítással foglalkoztak. Közben esti iskolában szobrászkodni tanult. Ezután a Galamb utcai Kerámia Szövetkezetben egy utcára nyíló üzlethelyiségben helyezkedett el kerámia festőként . Az ólommáz miatt szem problémái támadtak, így újra adminisztratív dolgozóként folytatta a Lőrinci Hengerműben. Munka mellett műszaki rajz tanfolyamra járt, majd vissza ment a magnezitipari Tűzállóanyag-gyárba, mint műszaki rajzoló. Tanulmányait felsőfokú technikumban folytatta.Az itt tanító tanárok révén került 64-65 körül a Csepel Művekbe, ahol tervezőként dolgozott. Ezután a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál  kohászati kemencéket tervezett. 73-tól  a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárában osztályozóként kezdett dolgozni. Közben lehetőség nyílt arra, hogy különbözeti vizsgával üzemmérnöki diplomát szerezzen.Könyvtárosi pályafutását az OMIKK-ban folytatta, ahol 78-tól csoportvezető 86-ig, nyugdíjazásáig. Ebben az időszakban az Országos Műszaki Könyvtárban az ETO-t használták osztályozásra. Napjainkban is előremutató az a gyakorlat, hogy a katalógus cédulákon a jelzet mellett, annak természetes nyelvű meghatározását is feltüntették. A szakkatalógusban a cédulákat a Segédtáblázat előírásainak megfelelően rendezték, ezzel tükrözve az ETO hierarchikus szerkezetét. 1983-tól folyamatosan évenként  közre adták az osztályozásra használt jelzetek gyűjteményét, amely tartalmazta a jelzetek meghatározását is. Ez több könyvtárban is iránymutatóként szolgált az osztályozói munka során. Margitka 1986-ban Miniszteri Dicséretben részesült. Nyugdíjazása után még 15 évig a Közgazdasági Egyetem könyvtárában az ETO katalógust gondozta.

Margitka, Isten éltessen erőben, egészségben, boldogságban sokáig!

Az egykori szakozók Czippán Ida, Szabolcsi Tamásné, Csát József, Soós Marika és ülve az ünnepelt Mocsy Margit

Ezen a képen Palik Mária,  Czippán Ida, Bárány Éva, Soós Marika és Mocsy Margit  látható

Az  1988 szeptemberében készült képeket Bárányné Somi-Kovács Éva szívességéből közölhetem.

ETO az Opac-ban

A Tezaurusz után most az ETO-hoz kapcsolódó cikkekből állítom össze a következő csokrot. Az összeállítás célja ezúttal is az, hogy a szakma legjobbjainak munkái segítségével mutassam meg, hogyan jelenítsük meg az ETO-t az on-line katalógusban. Elsőként Barátné Hajdú Ágnes néhány írását ajánlom az olvasók figyelmébe. A tanárnő képviseli hazánkat az ETO karbantartását végző hágai UDC Consortiumban.

Az ETO helyzete a számítógépes integrált könyvtári rendszerek korában. In: Fülöp Géza emlékkönyv. Szerk. Barátné Hajdu Ágnes. Bp.: ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék, 1999, 31-40. p.

Az érzékelés és megjelenítés lehetőségei, különös tekintettel az ETO-ra In: Mert a szívnek teljességéből szól a száj. Könyvtártudományi tanulmányok Hajdu Géza 80. születésnapjára. Szerk. Barátné Hajdu Ágnes. Szeged: SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2007. 199-220. p.

A magyar ETO-kiadás munkálatai. Hazai és nemzetközi tapasztalatok.

A percepció és megjelenítés jelentősége az információkereső nyelvekben.

A lundi egyetem dolgozója Traugott Koch (Lund University Library, NetLab). Az ő cikke a TMT-ben jelent meg.

Az internetforrások tökéletesebb leírásához, szervezéséhez és kereséséhez alkalmas osztályozási rendszerek használata.

Zöldi Péter írása a Könyvtári Figyelőben jelent meg

Az ETO az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes rendszerében.

Bánki Zsolt István egyik cikkét a TMT-ből, a másikat a Könyvtári Figyelőből választottam

Osztályozási jelzetek és tárgyszavak konvertálhatóságának lehetőségei és korlátai.


MÁTRIKSZ – Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár Új fejezet a tartalmi visszakeresésben.

Végül az általam létrehozott, illetve közreműködésemmel született dokumentumok
Networkshop 2005 konferencián (Szeged, 2005. március 30–április 1.) elhangzott előadás

A tartalmi feltárás problémái online könyvtári katalógusokban.

Az előadás nyomán a TMT-ben megjelent cikk

A tartalmi feltárás problémái online könyvtári katalógusokban.

Marton Józseffel közösen írt cikk

Adatbázis transzformációalapú kereshetőségjavítása: ETO-kereshetőség a BME OMIKK Aleph rendszerében

Az új keresési módszer bemutatása

ETO jelzetek szerinti keresés a BME OMIKK ALEPH rendszerében.

Tezaurusz

Ebben a bejegyzésben a Tezauruszhoz kapcsolódó dokumentumok közül válogatok egy csokorra valót. A válogatás célja, hogy hozzájáruljon az on-line katalógusok barátságosabbá tételéhez. Szeretnék rámutatni milyen lehetőségeink vannak a katalógusban történő keresés megkönnyítésére, élvezetesebbé tételére. Ezért hívom fel a figyelmet a téma legnagyobb hazai szakértőjének, Ungváry Rudolf tanár úrnak a munkáira.

Először a Networkshop konferenciákon elhangzott előadásait veszem számba.

Információkereső tezauruszok és az ETO kompatibilitási kérdései. Tezaurusz és ETO megfeleltetése.


Ontológiák és könyvtárak.


A tezaurusz mint "kisvilág". Az optimális fogalomelérés hálója.


A Köztaurusz és az ontológiák csúcsfogalmai.


Földrajzi nevek és szerepük tárgyi kifejezésként. Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Kösztauruszban és a Geotauruszban.


A tárgyszavak adatcsere-formátuma. Az OSZK-tezaurusz és a MARC-formátumok.

A TMT hasábjain a következő írások adnak eligazítást a Tezaurusz kezelésével kapcsolatban:

Tezauruszkezelő programok és a RELEX.

Tezaurusz a felhasználói felületen – Az optimális tezauruszmegjelenítés problémái.

Tezaurusz és ontológia, avagy a fogalmi ismertetőjegyek generikus öröklődésének formalizálása.

Ontológiák és tezauruszok csúcsfogalmai.

A Könyvtári Figyelőben jelent meg a következő cikk:

A földrajzi nevek és szerepük az információkeresésben.

Áttekintés a Magyarországon készült tezauruszokról

A tezauruszokról.

Legjelentősebb hazai tezauruszunk a KÖZTAURUSZ a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében kerül bemutatásra.

OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ.

Végül néhány jó példa a Tezaurusz megjelenítésére:

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár HUNTÉKA rendszerének MONGUZ keresőfelülete.

József Attila Megyei Könyvtár TextLib-es rendszre.
Ezzel az összeállítással a K2 kutatócsoport műhelykonferencia sorozat keretén belül megrendezésre kerülő Webkettes funkciók az integrált könyvtári rendszerben konferencia témájához szeretnék kapcsolódni.

Új keresési lehetőségek a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszerben

A Friedmann Natália által szervezett Teázóban ezúttal Dr Tichy-Rács Ádám mutatta be a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer keresési lehetőségeit. A keresés során lehetőség nyílik a találati halmazok elemeinek relevancia és hasonlóság szerinti rendezésére. A módszer alkalmazása hasznos lenne a könyvtári katalógusokban is.

Uj_keresesi_eljaras_az_NKR-ben

View more presentations from Palik Mária.

Networkshop 2010

Lehetőséget kaptunk, hogy a Marton József által fejlesztett keresőt bemutassuk a debreceni Networkshop konferencián.

Könyvtárunkban az osztályozás során az ETO-t (Egyetemes Tizedes Osztályozást) használjuk. Munkánk eredményével az olvasó az on-line kereső felületen találkozik. Az integrált könyvtári rendszerek általában kétféle keresési lehetőséget kínálnak fel. A "böngésző" keresés az ETO hierarchikus szerkezetén keresztül ad áttekintést a gyűjteményről. A" kereső" keresés találati halmazától elvárjuk, hogy az egyszerre elégítse ki a teljesség és a pontosság kettős követelményét.

Az ETO jelzetek keresésénél figyelembe kell vennünk a jelzetek felépítését, az egyes részek szemantikáját. A BME OMIKK on-line katalógusának fejlesztése nyomán elkészült kereső lehetővé teszi az ETO szemantikailag önálló részjelzetei szerinti keresést. A keresési módszer alkalmazásával új, az adatbázisban eddig rejtetten meglévő információkhoz juthatunk el. Előadásunkban példákkal illusztrálva mutatjuk be, hogy az egyszerű és összetett jelzetek valamint az önálló és nem önálló általános alosztások szerinti keresést hogyan támogatja a keresőrendszer. Kísérletet teszünk a találati halmazok teljességének és pontosságának megadására is.

Felhívjuk a figyelmet a tartalmi keresés fontosságára a könyvtári katalógusokban. Az információkereső nyelvek jobb megjelenítése, és a differenciált keresési lehetőségek kialakítása révén lehetőség nyílik a könyvtári dokumentumok használtságának növelésére.

Az előadás a Networkshop honlapján tekinthető meg.