Tezauruszhasználat a Mokka-hoz. Az új RELEX Networkshop 2012 Veszprém

2012. február 23-án a Petőfi Irodalmi múzeumban rendezett MANDALAT konferencián Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense tartott előadást a Nemzeti névterek kialakításának koncepciója címmel. A Névtér Program célja, hogy a hiteles és ellenőrzött tulajdonnév adatbázisokkal rendelkező intézmények tulajdonnév adatvagyona egy helyen, egységesen, de az eltérő felhasználói szinteknek formailag megfelelően átvehetőek, visszakereshetőek legyenek. A Nemzeti névterek részét alkotják a köznévterek is.
    A RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül.
    A Relex webes névtér- és tezauruszkezelő rendszer, amely HUNMARC/MARC21 és SKOS szerinti export-import képességgel rendelkezik. A rendszer használatát a Kézikönyv részletesen ismerteti. A http://mokka.hu/relex/guest.html címen megjeleníthetők és kereshetők a nyilvános tezauruszok. Magasabb jogosultsági szintű hozzáféréssel az adott tezaurusz osztott módon kezelhető, vagy saját tezaurusz hozható létre és használható. A nyilvános tezauruszok használatának engedélyezéséről az egyes tezauruszok kezelői döntenek. A jogosultságok kezeléséről, továbbá saját tezaurusz létrehozásának engedélyezéséről az OSZK központi tezaurusz-szerkesztősége dönt.
    Az Egyetemes, átfogó tezauruszok között szerepel az Oszkár-tezaurusz. A Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának 13 120 lexikai egységet tartalmazó műszaki, gazdasági és tudományos tezaurusza. Első változata 1992-ben készült Vajda Erik irányításával, Ungváry Rudolf szerkesztésében. A jelenlegi változatot a könyvtár munkatársai szerkesztik. (A tezaurusz elődei az 1975–1981 között a Kohó- és Gépipari Tudományos-műszaki Tájékoztató Intézet műszaki-gazdasági tezauruszai voltak.) A Tezaurusz kezelője a BME Könyvtára.
    Elérhető még az ETO-tezaurusz is. Az UDC Consortium által nyújtott teljes magyar ETO-kiadás állománya MARC Classification Format szerint, a megfelelő kiegészítésekkel a konzorcium által kezelt különleges adatelemtípusokhoz. Mivel jelenleg az aktuális ETO-állomány lappang, csak az állomány 80 százaléka érhető el a magyarázatok nélkül. Kezelője a Relex központi szerkesztősége, OSZK.
    A tutoriálon Ungváry Rudolf bemutatta az új RELEX használatát. Megismerkedtünk a RELEX kezelőfelületével. Gyakoroltuk az új tezauruszcikkek létrehozását. Ismerkedtünk a tulajdonnevek, dokumentumcímek felvételének módjával, a nyelvi ekvivalensek szerkesztésével. Szó esett a résztezauruszok szerepéről, az import és export műveletekről is.
Forrás: Könyvtári Intézet honlapja

Google vs. ETO

Google vs eto_webre

View more presentations from Palik Mária.

Google versus ETO

Eli Pariser: Óvakodj az online szűrőburkoktól!

Osztályozó kollégánk Csát József

Az Országos Műszaki Könyvtárban pályám kezdetén ismertem meg Csát Józsefet. Újdonsült könyvtárosként csetlettem - botlottam a szakozás útvesztőiben. Jóska mindig szívesen segített a bonyolult műszaki témájú könyvek áttekintésében, a helyes szakszámok megtalálásában.
Csát József „sorsbeteljesítő” napon 1925 október 23-án született Bácsalmáson, német nemzetiségű kereskedő családban. A Zauscherek az 1780-as években kerültek Bácsalmásra, ahol az anyakönyvvezető bizonyára félreértve a bemondott nevet, Csauscher-nak írta. Nevük így módosult Csauscherre, majd 1946 nyarán magyarosították Csátra. Apjának és nagyapjának gépkereskedése volt. Az ő nagyapja Csauscher Ádám szőlőbirtokos és kereskedő építette 1926-ban lakás és bolt céljára a ma is látható Csauscher-palotát. Jóska ebben a házban töltötte gyerekkorát, öccsével és húgával együtt. Gimnáziumi éveit Budapesten a Fáy András Gimnáziumban kezdte, majd 1937-ben Szegedre került, ott a Piaristáknál végezte a 3-8. osztályt 1943-ban érettségizett. 1943 májusában - még Csauscher József néven - részt vett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, ahol fizikából III. helyezést ért el. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta, ahol abszolutóriumot szerzett 1949-ben.Tanulmányait a Villamosmérnöki kar esti tagozatán folytatta 1964-től, 1967-ben szerzett diplomát.
1951 július 4-én az ávósok elhurcolták, majd augusztus 28-án 5 év börtönre ítélték. 1953 októberétől a Közérdekű Munkák Igazgatósága (a KÖMI) rabmérnökeként már rendszeres munkát végezhetett a börtön évek alatt a Gyűjtőfogházban működő Mérnöki Irodán. Szabadulása után 1956 áprilisától a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban, majd 1957-től 65-ig a VILLENKI-ben (később Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI)) helyezkedett el, ám börtönviseltként nem jutott előre a ranglétrán. 5 évre ítélték, de 33 évig, nyugdíjba vonulásáig, élt „deklasszált elemként”.1962-ben megjelent Kapacitásmérő című tanulmánya. 1956. október 14-én kötött házasságot, egy bácsalmási lányt vett feleségül. Házasságukból két gyermek, egy fiú és egy lány született.
A kutató intézeti évek után pályáját a Műegyetem Könyvtárában folytatta, ahol szaktájékoztatóként dolgozott 65 és 69 között. 1969-ben jelent meg Héberger Károllyal és Pásztor Józsefnével közös munkája a Villamossági irodalomkutatás a Tankönyvkiadónál. 69-től 10 évig volt a VEGYTERV munkatársa. 1979-től 85-ig nyugdíjazásáig szakozóként dolgozott az OMK-ban. Közreműködésével kezdték építeni 1983-tól az OMK-ban osztályozásra használt ETO jelzetek gyűjteményét, amely magában foglalta a jelzetek természetes nyelvű meghatározását is.
Nyugdíjba vonulása után még jó néhány kiadvány létrehozásában vállalt szerepet, így kamatoztatva szakmai tudását. Közreműködött a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára kidolgozott OSZKÁR tezaurusz (Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza) létrehozásában. Szakmai lektorként vett részt Ungváry Rudolf–Orbán Éva Osztályozás és Információkeresés című 2001-ben az OSZK-ban megjelent szöveggyűjteményének munkálataiban. Közreműködött a 2005-ös magyar ETO kiadás egyes táblázatainak szerkesztésében, ellenőrzésében is.
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek érdekében végzett tevékenysége elismeréseként megkapta az 1956-2006 Emlékplakett Bronz fokozatát. A Budapesti Műszaki Egyetemen 2009 májusában emléklapot kapott.
Felesége elhunyta (2006.12.14.) után Jóska a Szociális Missziós Társaság Krisztina körúti otthonába költözött. Ma is aktívan dolgozik. Az otthonban a számítógépes könyvelést végzi, az otthon kápolnájában tartott szentmiséken és szertartásokon orgonál. Aktív tagja az1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közösségének, és tagja a Virrasztó szerkesztőbizottságának is.

Magam és munkatársaim nevében ezúton kívánok további tevékeny éveket, jó egészséget Jóskának!

Csauscher-palota

A bejegyzés készítésében Udvaros Péterné volt segítségemre, neki ezúton mondok köszönetet.

A végtelen méretű papír

Mester Tamás készített prezentációt Prezi, a dinamikus prezentáció címmel a prezi.com használatáról

Prezi, a dinamikus prezentáció on Prezi

Classification & Ontology

A UDC Consortium Classification and Ontology címmel nemzetközi konferenciát szervez Hágában 2011 szeptember 19-20 között.
A mesterséges intelligencia az ismeretek osztályozásának területén  lehetőséget ad arra, hogy reprezentáljuk, formalizáljuk és modellezzük egy szeletét a világnak. Az ontológia a formális logika használatával támogatja az összetett számítógépes feladatokat.
A különbség a bibliografikus ismeret osztályozási fajták és ontológiák között  céljaikban és szabályozottsági szintjükben rejlik. Azonban mindkettő megfigyelésen, megokoláson és szerkezeti alapelveken nyugszik, valamint olyan elemeken, mint kategóriák, fogalmak, tulajdonságok, osztálykapcsolatok és funkciók

 A konferencia célja, hogy támogassa az együttműködést és a tapasztalatok cseréjét a különböző ismeret osztályozási területek között, úgy mint: bibliográfia, web és mesterséges intelligencia. Reméljük többet tanulhatunk az ontológikus modellezés módszereiről, és talán használhatnánk ezeket, hogy tökéletesítsük és formalizáljuk a bibliografikus osztályozás adatmodelljeit, és hangsúlyozzuk értéküket az információ megismerésében.